Ebben az eszköztárban olyan gyakorlatok leírását találod, amelyek segítenek feltárni azt, hogy a kulturális különbségek (az, hogy más háttérrel rendelkezünk, másban hiszünk, más értékeket vallunk, máshogy kommunikáljuk gondolatainkat, érzéseinket, stb) milyen módon befolyásolják azt, ahogy a kapcsolatokról, közelségről/távolságról gondolkodunk. A tevékenységek Margalit Cohen- Emerique interkulturális megközelítésén alapulnak, melynek központi fogalma a „kulturális sokk, de a bemutatott gyakorlatok az IRIS csapat tagjai fejlesztették ki.

Három különböző módszert javaslunk a kulturális sokk módszer alkalmazására:

 

1. Olvasd el a kulturális sokkok /kritikus incidensek gyűjteményét, hogy szemléltető példákat láss arra, hogy a kulturális különbségek hogyan jelennek meg az emberi kapcsolatokban, illetve az ifjúsági segítők munkájában.
2. Használd a módszert arra, hogy a fiatalok által tapasztalt incidenseket közösen elemezzétek egy csoportban. A kezdéshez először nézd meg a „Kritikus incidensek elemzése” című videónkat és olvasd el „Kulturális sokkok elemzése jéghegyek módszerrel” c. gyakorlat leírásunkat. Ha mélyebben el akarsz merülni a módszer alkalmazásában, akkor a 3. pontot javasoljuk.

3. Ha szeretnéd a módszert jobban megismerni, és saját workshopjaidon alkalmazni, javasoljuk, hogy először nézd meg a videóinkat és gyakorlat leírásainkat.

Mi a kulturális sokk?

  • Mindenekelőtt a „kulturális sokk” nem a bevándorlókhoz, vagy más kultúrákból származó emberekhez köthető. A sokk mindig két vagy több olyan ember interakciója során alakul ki, akiknek különböző gondolkodásmóddal rendelkeznek a világban való létezésről.
    ● Habár „sokknak” nevezzük, ez nem feltétlenül valami nagy és drámai dolog, lehet egészen apró is. Valójában jobban szeretjük, ha nem olyan drámai. Például számunkra a nyílt erőszak már túllépi a kulturális sokk fogalmát, és valószínűleg a kulturális elemzés helyett más eszközökkel jobban kezelhetők.

Vezessük be Margalit Cohen- Emerique meghatározását, akinek a megközelítésével kívánunk dolgozni.
„…A kulturális sokk egy olyan, más kultúrából származó személlyel vagy tárggyal, egy meghatározott térben és időben létrejött interakció, amely negatív vagy pozitív kognitív és affektív reakciókat, a referenciapontok elveszítésének érzését, negatív önreprezentációt és a külső értékelés hiányának érzékelését váltja ki. Ez a tapasztalat általában nyugtalanságot és haragot eredményez.” (Cohen-Emerique 2011)

 

Hogyan lehet dolgozni a kulturális sokkokkal?

A kulturális sokkok megtapasztalása erősítheti a sztereotípiákat és az előítéleteket, de minden ilyen esetben megvan a lehetőség a tanulásra is, ha nem ragaszkodunk a helyzet lezárásához és gyors elfelejtéséhez, hanem elgondolkodunk azon, ami mögötte áll…
Ahhoz azonban, hogy a kulturális sokk tanulási lehetőségként szolgáljon, először fel kell tárnunk azt, alaposan megvizsgálva, hogy mi áll mögötte, mi okozta azt valójában, és mi indokolja a helyzet által kiváltott érzelmi reakciót. Az általunk javasolt módszer azon az elképzelésen alapul, hogy „a tangóhoz mindig ketten kellenek”, tehát ha sokkot élünk meg, akkor ez azért történik, mert a helyzet szereplői különböző módon tapasztalják meg vagy gondolkodnak a világról. És a sokkot átélő személy érzelmi reakciója mindig azt jelzi, ami számára fontos, rávilágít a neki fontos normákra, értékekre, reprezentációkra. Ezen a linken végig követheti egy kulturális sokk helyzet elemzését.

Mindent egybevetve, a kulturális sokk helyzetek révén mások kultúrájáról legalább annyit tanulhatunk, mint a sajátunkról. Ráadásul a kulturális sokk legjellemzőbb témáinak megismerése segíti az érzékeny zónák feltárását, azon különös jelentőségű témák azonosítását, amelyek feszültség forrásává válhatnak az interkulturális kapcsolatokban.

Ha belenézel a Kritikus incidens gyűjteménybe azt láthatod, hogy az incidenseket 6 érzékeny zóna csoportba soroltuk, amelyek:

  • csoportokhoz való viszonyulás
  • egymáshoz való viszony,
  • hatalomhoz és hierarchiához való viszony,
  • privát és nyilvános fogalma,
  • nemi identitás,
  • szakmai identitás.

Amikor rákattintasz az egyik incidensre, láthatod, hogy az incidens leírását egy fura formába rendezett elemzés követ, amelyet „jéghegy” módszernek nevezünk.

JÉGHEGYEK ÉS KULTURÁLUS SOKKOK

A jéghegyek valószínűleg az interkulturális témákkal foglalkozó trénerek egyik kedvenc metaforája, mivel egy alapvető igazságot ragadnak meg a „kultúra természetéről”.

Gondold át azt, hogy bárhol is vagy, a kultúra jelei vesznek körül. Nézz körül, hogy mit látsz most: valószínűleg egy számítógép előtt ülsz egy széken, egy szobában, valószínűleg fel vagy öltözve egy bizonyos módon. Körülötted lehetnek könyvek, képek a falon, dísztárgyak vagy más dekoráció. Mindezek bárki számára érzékelhetők, ezek képezik a jéghegy látható részét a vízszint felett. De ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük ezeket a jeleket, meg kell vizsgálnunk azon értékeket és normákat, amelyek valódi jelentést adnak ezeknek a kulturális megnyilvánulásoknak. Ezek a jéghegy rejtett részei, amelyek általában láthatatlanok számunkra.

 

Különböző kultúrák találkozásakor félreértések és konfliktusok merülhetnek fel, mert ugyanannak a látható elemnek különböző jelentést és jelentőségt tulajdonítunk. Legtöbbször nem is vagyunk tisztában saját kultúránknak a mindennapokban megjelenő rejtett hivatkozásaival, nem beszélve más kultúrákról. Mindazonáltal a saját kultúránk értékeit tekintjük alapnak, és feltételezzük, hogy a többiek hasonló értékék szerint viselkednek. De a valóságban ez nem feltétlenül így működik. Egy adott környezetben például egy kollega arcon puszilása az udvariasság jele lehet, azonban egy másik kontextusban a tolakodásé és zaklatásé.

Két különböző kultúra találkozásakor két jéghegy találkozik: két különböző norma- és értékrendszer, amelyek összeütközhetnek. Ennek az ütközésnek a szemléltetésére mutatjuk be az adott kritikus incidenst a főszereplők két különálló jéghegyének megjelenítésével. Az egyik főszereplő az elbeszélő, aki elmesélte nekünk saját sokkot okozó történetét, a másik pedig az(ok) a személy(ek), aki(k) ezt sokkot kiváltották. A jéghegyek vizsgálatának a célja a rejtett normák és értékek feltárása, amely az első lépésként szolgál ahhoz, hogy megoldást találjunk a kulturális sokk feloldására.

Ebben a  workshop vázlatban bemutatjuk  a „kulturális sokk” koncepcióját és a kulturális sokkok kezelésére alkalmazott, eredetileg Margalit Cohen-Emerique által kifejlesztett módszert. A konkrét gyakorlatok részletes bemutatását a „Gyakorlatok leírása” részben találod, itt a workshop felépítését ismertetjük

Az alábbi 7 órás vázlat 2 napra van felosztva, de lehetséges ettől eltérő felosztás is. Azt javasoljuk, hogy a „Kritikus incidensek összegyűjtése” feladat után iktassunk be egy szünetet, hogy a tréner átolvashassa azokat és kiválassza a megfelelőket.

30’ Bevezetés, ismerjük meg egymást

Bármilyen gyakorlat, amely segít az embereknek megismerni egymást és ráhangolódni az emberi kapcsolatok témájára

30’ Biztonságos tér szabályai

Teremts mindenki számára biztonságos teret

45’ Kultúra a szobában – jéghegy módszer

A kultúra fogalmának felfedezése

Kihangsúlyozandó: a kultúra mindenütt jelen van körülöttünk még bennünk is (ahogy ülünk, öltözködünk és testünket használjuk stb.)

Egyetlen tér sem „kultúramentes”, mindig az őt létrehozó emberek értékei, normái alakítják.

A jéghegy metaforájának bemutatása: annak tudatosítása, hogy a kultúra látható/hallható megnyilvánulásai alatt mindig vannak rejtett normák, értékek.

15’ Szünet

45’ Decentrálás képekkel – és a jéghegy módszer

A kulturális sokk szimulálása olyan képekkel, amely ellentmondanak valamilyen általanunk fontosnak tartott értéknek vagy normának. Három kérdést teszünk fel a képek kapcsán és röviden áttekintjük a jéghegy metaforát.

45’ A kritikus incidens módszerének bemutatása és esetek összegyűjtése

Flipchart tábla segítségével mutasd be egy példán keresztül a „kulturális sokk”/„kritikus esemény” módszert.

A legfontosabb alkotóelemek: források, reakciók, következmények stb.

Ossz ki egy-egy kritikus incidenst összefoglaló táblázatot és kérj meg mindenkit, írjon le egy vele történt eseményt.

 

30’ A jéghegy módszer bemutatása egy példán keresztül

Egy általad hozott példán keresztül mutasd be, hogy elemezhető egy kitöltött kritikus incidens táblázat és a jéghegy.

30’ Csoportok létrehozása az esetekhez kapcsolódóan

Hozz létre kis létszámú csoportokat

45’ Elemzés kis csoportokban

Mindegyik csoport egy esetet elemez közösen.

A tréner körbejár és ellenőrzi, hogy a feladat mindenki számára érhető-e.

 

15’ Szünet – a kiscsoportos feladat folyamán, tetszőleges időpontban

75’ Elemzések megosztása

A kis csoportok bemutatják a jéghegy módszerrel elvégzett elemzésüket.

A tréner és a többi csoport tagjai kérdezhetnek az előadóktól, és javaslatokat tehetnek.

 

15’ Értékelés

Annak felmérése, hogy a résztvevők hogyan érezték magukat a foglalkozások alatt és mit tanultak.

“The European Commission support for the production of this publication does not constitute an endorsement of the contents which reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsi­ble for any use which may be made of the information contained therein.”